A kettészakadt ország

szerző: Ujlaki Ágnes

Aztán, a 80-as évek végén, a kilencvenesek elején sok értelmiségi arra ocsúdott, hogy elvesztette gyerekkori barátai egy részét, hogy a nővére nem hajlandó vele karácsonyozni, hogy az apóssal üvöltöznek a vasárnapi húsleves felett, hogy keresztkomájával már nem is köszönnek egymásnak. Kigúnyolták, legazemberezték, lefasisztázták, ekomcsizták a másikat.

Majd ahogyan teltek az évek – a választási időszakok fellángolásaitól eltekintve – a felek belefáradtak az örökös vitába. Ha a szeretetből vagy a barátságból maradt még valamennyi, akkor hallgatólagosan félretették a politizálást, vagy személytelenebb, általánosabb mederbe terelték. Ilyenkor újra fel lehetett építeni a kapcsolatot. De számos esetben már olyan mélyrétegeket érintettek a nézetkülönségek, annyira jóvátehetetlen szavak hangzottak el, hogy nem volt visszaút. Ezek a kapcsolatok örökre megszakadtak, vagy a minimumra korlátozódtak. Az ilyen egyszer volt jó barátok, rokonok manapság legfeljebb egy-egy temetésen futnak össze, biccentenek, de mondanivalójuk már nincs egymás számára.

Ezt a témát feszegette Hajdú Eszter és Gát Balázs kiváló dokumentumfilmje, A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció címmel, amelyet a Duna televízió vetített a minap. Tanulságos, megrendítő és figyelmeztető volt, a következő hetekre gondolva, különösen.

A témáról bővebben olvashat a Szabad Föld február 12-én, pénteken megjelenő 6. számának 40 oldalán.